Gazdasági és munkaerő-piaci helyzet
Létszám-, bér és kereseti adatok Baranyában
Pécs gazdasági szerepe
Pécs mind népességszámát, mind a településrendszerben betöltött regionális szerepkörét tekintve a Dunántúl legnagyobb városa és területszervező központja. A város régióközpont szerepkörét megalapozza a településhálózati hierarchiában hagyományosan betöltött központi funkciója, nagy kisugárzású szellemei bázisa, egyeteme, kulturális vonzása és jelentős gazdasági potenciálja.
Pécs szolgáltató centrum, az aktív keresők háromnegyede a tercier szektorban dolgozik, túlsúlyban van a szellemi foglalkoztatottak aránya. Az elmúlt évtizedben számos nemzetközi kereskedelmi cég telepedett le a városban, továbbá több cég itt építette ki országos szintű raktár- és elosztóbázisát. Ezáltal a korábban elsősorban ipari termelő jellegű helyi gazdaság napjainkra a kereskedelmi és logisztikai szolgáltatásokon nyugvó gazdaság irányába alakul át.
Pécs város gazdasági, kulturális és tudományos teljesítményével Magyarország egyik legdinamikusabb, legprogresszívebb és legjobb életminőséget nyújtó városa, melynek szellemi kisugárzása messze túlmutat a régió és az ország határain. A városfejlesztéssel kapcsolatban elfogadott általános városfejlesztési célok értelmében a város azt kívánja elérni, hogy a
- tudásalapú gazdaságfejlesztés országos és nemzetközi pólusává váljon;
- a kultúra, az oktatás és a tudomány országos rangú szereplőjeként jelenjen meg;
- hatékony, versenyképességet elősegítő infrastrukturális környezettel rendelkezzen;
- a partnerség elveit tiszteletben tartó regionális központ, szerepet töltsön be;
- jól szervezett közigazgatással rendelkező magas életminőséget nyújtó város legyen.
Tudásalapú gazdaságfejlesztés
Pécs célja, hogy középtávon az Európai Unió egyik versenyképes régióközpontjává váljon, hiszen ehhez minden adottsággal rendelkezik. Nyitott szellemi és kulturális centrum, az európai tudományos élet aktív szereplője, technológiai, kutatási és fejlesztési központ. A XXI. században a versenyképesség és a hosszú távú siker megalapozója, a szervezetek legfontosabb vagyontárgya a tudás, a szellemi tőke.
Pécs, mint a Dél-Dunántúli Régió szellemi és kulturális központja generálója kíván lenni az egész régió új fejlődési pályára állításának, mely nemzetközi dimenzióba emeli a térséget. A rendelkezésre álló szellemi kapacitások három ágazatban hasznosíthatóak legjobb hatásfokkal: a kulturális iparban, az egészségiparban és a környezetiparban.
Kulturálisipar
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerésével városunkban a következő évek gazdaság- és városfejlesztéseinek középpontjában a kultúra, a kulturális ipar áll. Az EKF-cím hosszú távú hatása, hogy a városimázs megújításával, a szellemi értékek felkarolásával további kulturális fejlesztéseket generál, melyek közül a főbb irányok már ma is látszanak. Vállalkozói tőke bevonásával megkezdődött a digitális média pécsi bázisának kiépítése, egyrészt megfelelő „termelői bázis” (filmstúdió, animációs stúdió) létesítésével, másrészt a digitális médiaalkalmazások gyakorlati alkalmazását vizsgáló kutatóintézet kiépítésével. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának vezetésével előkészítés alatt áll egy olyan intézet létesítése mely meghonosítja a gazdasági vállalkozások, a kreatív ötletek és technológiák integrációját.
Egészségipar
A Pécsett meglévő egyetemi és kutatói háttér, valamint a vállalkozásoknál felhalmozott szellemi tőke lefedi a gyógyítási folyamatok teljes vertikumát kezdve a prevencióval, a kutatás-fejlesztésen és a betegellátáson keresztül a rehabilitációig. Célunk az egészségügyi közszolgáltatásokhoz és a kutatói bázisokhoz helyben működő profitorientált beszállítók és szolgáltatók kapcsolása, az előállított knowhow értékesítése. Az egészségiparon belül Pécsett
kiemelt terület az orvosi biotechnológia, a neurobiológia és táplálkozástudomány, az implatátum, valamint a mozgásszervi és meddőségi betegségek kezelése.
Az innovatív folyamatokat elősegíti a multifunkcionális egészségipari innovációs központ, mely uniós forrásokból, vállalkozói tőke bevonásával épül fel. A szellemi termékek keletkezése mellett az innovációs folyamatok eredményeként olyan egészségügyi szolgáltató központok jön létre, mely a nemzetközi piacon is megjeleníti a várost és környékét.
Környezetipar
Pécs és térsége kulturális- és egészségturisztikai célponttá kíván válni. Ennek fontos feltétele, hogy az idegenforgalom mögött olyan fogadó infrastruktúra álljon, amely biztosítja az attraktív épített és természetes környezet hosszú távú fennmaradását. Pécs ennek érdekében környezetipari fejlesztéseket kíván megvalósítani. A fejlesztési irányok magukban foglalják többek közt a szilárd és folyékony hulladékok kezelését, a zöldterületek fenntartását, közlekedési folyosók kialakítását, intermodális közösségi közlekedés biztosítását, az energiaellátást.
Tudományos háttér
A gazdaságfejlesztési célok megvalósítását segíti a Pécsi Tudományegyetem, mely Magyarország egyik legnagyobb, legszerteágazóbb kutatási-oktatási spektrumú felsőoktatási intézménye. A PTE 10 karával, több mint 36 000 hallgatójával, valamint közel 7000 oktatójával és dolgozójával a régió tudományos, gazdasági, szellemi élet markáns szervezete. Az egyetem falai közül évente 6000 képzett diák kerül ki a munkaerőpiacra. A Pécsi Tudományegyetem a nemzetközi tudományos élet aktív tagja, jelentős számú vendégoktató tanít, 1038 külföldi diák tanul. A PTE kiterjedt kétoldalú egyetemközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a szomszédos országok egyetemeivel, illetve jelentősebb nyugat-európai és amerikai egyetemekkel, emellett számos regionális és nemzetközi szervezetben rendelkezik tagsággal.
Az egyetemi kutatóműhelyek mellett Pécsett működik a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Az intézmény feladata a terület- és településfejlődés hosszú távú hazai és nemzetközi folyamatainak vizsgálata, a magyar regionális fejlesztési és az európai integrációs döntések megalapozása. A dél-dunántúli régió tudományos életét a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága szervezi. A Pécsi Akadémiai Bizottság mint a régió szellemi közéletének fóruma fontos szerepet vállal a térség tudományos bázisainak megerősítésében, a tudomány iránt érdeklődők, annak művelésével foglalkozó szakemberek aktivizálásában.
Munkaerő-piaci helyzet
A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2010 év végén Baranya megyében 149.2 ezer főt foglalkoztattak, a munkanélküliek száma 18.0 ezer volt. Mindkét szám az előző évhez viszonyítva emelkedett. Ezen időszakban 61.6 ezer baranyai székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, az egyéni és társas vállalkozások száma is nőtt. Fő tevékenység szerinti megoszlást tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjárműjavításba (20%) volt bejegyezve. Ezeket követi az ingatlanügyletek (15%), műszaki tevékenység (14%) és építőipar (11%) területén működő cégek.
2010-ben Baranya megyében havonta átlagosan 27 893 álláskereső szerepelt, ez az előző évhez képest 1.6%-os csökkenést jelent. Iskolai végzettség szerinti megoszlásuk a következő: 43.2 %-uk legfeljebb 8 osztályt végeztek, 31.8 %-uk szakmunkás bizonyítvánnyal, 21.3 %-uk érettségi bizonyítvánnyal, 4.8% diplomával rendelkezik, 5%-uk pedig még az általános iskolát sem fejezte be.
2010 év folyamán Baranyában 10 leépítési döntésről érkezett bejelentés, több mint 400 dolgozót érintve. A 4 pécsi székhelyű vállalattól az alábbi arányban történt az elbocsátás: oktatás 159 fő, mezőgazdaság 105 fő, feldolgozóipar 96 fő, építőipar 46 fő, kereskedelem 30 fő.
A pályakezdők száma Baranya megyében 1.4 %-al nőtt, míg a régióban Somogy és Tolna megyében 0.6 illetve 2 %-al csökkent. A Munkaügyi Központ által végzett felmérés szerint a vállalkozások leginkább a következők miatt alkalmaznának pályakezdőket: - „mert az állam számos támogatást nyújt utánuk”, - „olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő”, - „könnyebben betaníthatók, mint más korosztály”. Emellett hátrányként fogalmazták meg, hogy betanításuk sok időt vesz el, és lefoglal egy szakképzett kollégát.
BMKMK – A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Baranya Megyében 2011. I. negyedév
BMKMK- Tájékoztató A Dél-dunántúli Régió Munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról 2010. december